Hungary
 
en
hu
 
Hungary
 
en
hu
 

Protokollszabványok az ipari kommunikációhoz

Kösse hálózatba rendszereit az iparági protokollszabványokkal


A teljesen automatizált termelés és az intelligens gyárak korában az ipari kommunikáció a gépek, érzékelők és vezérlőrendszerek zökkenőmentes, hatékony és biztonságos hálózatba kapcsolása érdekében megbízható protokollszabványokra támaszkodik. A LAPP átfogó termékválasztékot kínál az elterjedt protokollszabványokhoz, beleértve a PROFINET, EtherCAT, PROFIBUS, CAN-busz, EtherNet/IP és még sok más szabványt. A vállalatok csak megfelelő kábelezéssel érhetnek el magas szintű átjárhatóságot, tarthatják fenn az adatok integritását és optimalizálhatják a különböző gyártók eszközeinek működését.

Fedezze fel, hogy a LAPP csatlakoztatási megoldásai hogyan javíthatják az ipari kommunikációt, és hogyan hozhatnak létre megbízható, jövőbiztos hálózatokat, amelyek növelik a termelékenységet és támogatják az ipar 4.0-ra való átállást.

Számítson a LAPP-ra, mint megbízható partnerére az ipari kommunikáció terén, és fedezze fel portfóliónkat!

Termékáttekintés letöltése most

Ethernet

Tudjon meg többet az Ethernet előnyeiről és alkalmazási lehetőségeiről az ipari kommunikációban.
Tudjon meg többet

Terepi busz

Fedezze fel, hogyan használják a terepi busz protokollokat az iparágban, és milyen megoldásokat kínálunk a kommunikáció optimalizálására.
Tudjon meg többet

Kérdései vannak?

Szakértőink szívesen adnak Önnek tanácsot, és szívesen működnek együtt Önnel projektje megvalósításában.
Lépjen kapcsolatba most velünk

Minden hálózatba van kapcsolva


Az ipari kommunikáció a gépek és számítógépek hálózatba kapcsolását jelenti, és az intelligens, hálózatba kapcsolt termelés alapja. Az ilyen hálózatba kapcsolt ipari rendszereket "okos gyáraknak" is nevezzük.

Eközben a szenzoroktól, aktoroktól és vezérlőelemektől egészen az árugazdálkodási rendszerekig közös kommunikációt alakítanak ki, amely egyszerűsítheti, ábrázolhatja és javíthatja a folyamatokat. Az ilyen kommunikáció az OSI-referencia-modellhez hasonlóan nemcsak egy hálózati szinten belül, hanem szinteken átívelően zajlik le.

Az egy vagy több hálózati szint különböző hálózati résztvevői közötti kommunikációt egységesíteni kell, hogy a különböző gyártók készülékei is „megértsék egymást”. Szükség van tehát egy szabványosított, akadálymentes nyelvre – a megoldás: protokollszabványok.
Az OSI-referencia-modell egyes rétegeiben nagyon sok különböző hálózati protokollt használnak, amelyekkel itt nem foglalkozunk részletesebben.


A leghíresebb protokollok (amelyek az interneten keresztül történő adatcsere alapját is képezik) közé tartoznak a következők:  

  • TCP: Protokoll a hálózati komponensek közötti adatcseréhez
  • FTP: Protokoll az interneten történő fájlcseréhez
  • HTTPS: Protokoll titkosított átvitelhez az interneten
  • IP, IPv4 és IPv6: Protokollok a címellenőrzéshez az interneten
  • SMTP: Protokoll az e-mail-küldéshez

Minden biztonságos


A hálózatba kapcsolt rendszer különböző készülékei közötti kommunikáció az interneten vagy más, belső LAN-hálózatokon (Local Area Network) keresztül történik. Az ilyen hálózatok lehetőségeket és kihívásokat egyaránt rejtenek magukban. A protokollszabványok eközben figyelembe veszik a következő értékeket:

  1. Integritás (az adatokat az átvitel során nem manipulálják)
  2. Titoktartás (az adatokat az átvitel során bizalmasan kezelik)
  3. Igazolhatóság (a küldő és a fogadó személyazonossága igazolható)
  4. Törésmentes adathordozó-feldolgozás (az adatátvitelhez csak egy adathordozó van használatban)

Minden szabványosítva van


Az IEC, az International Electrotechnical Commission egy ipari automatizációs kommunikációs szabványt írt le, definiált és szabványosított egy szabványban: IEC 60870, illetve Németország számára: DIN EN 60870.

A szabvány számos előírást tartalmaz, amelyek egy szabványsorozatba vannak felosztva. A szabványsorozat a következő témaköröket foglalja magába:

  • Kapcsolóberendezés-technika
  • Távvezérlés-technológia
  • Hálózati vezérlési technológia.

A protokollszabványok a távvezérléstechnika témakörébe tartoznak. Ennek eredményeképp az IEC 60870–5 szabványsorozat érvényes. A szabvány részei eközben különböző részszempontokat vizsgálnak:

  • IEC 60870-5-1: Átviteli keretformátumok
  • IEC 60870-5-2: Átviteli eljárások
  • IEC 60870-5-3: Az alkalmazási adatok szerkezete
  • IEC 60870-5-4: Az információelemek meghatározása és kódolása
  • IEC 60870-5-5: Alapvető alkalmazási funkciók

A protokollszabványok meghatározása szempontjából a következők is relevánsak:

  • IEC 60870-5-101: Alkalmazással kapcsolatos szabvány távvezérlési feladatokhoz (soros kommunikáció)
  • IEC 60870–5–102: A számértékek átvitelének alapvető funkciói
  • IEC 60870–5–103: Védőjel-átviteli és zavarcsökkentő szabvány (kapcsolószekrényen belül)
  • IEC 60870–5–104: Alkalmazással kapcsolatos szabvány távvezérlési feladatokhoz IP-hálózatokban

A szabvány előírásai egyetemes szabványt állapítanak meg, de ennek ellenére mozgásteret biztosítanak az alkalmazásspecifikus alkalmazások számára.

Minden el van rendezve - topológiák


Következésképpen a kommunikációs rendszerben a különböző adók és vevők pontosan meghatározott szabályok szerint dolgoznak, hogy lehetővé tegyék az adatcserét.
A különböző eszközök egymáshoz történő csatlakoztatásához switchekre vagy routerekre van szükség, amelyek elosztó funkciót töltenek be a hálózatban. Ezek gondoskodnak arról, hogy a hálózat minden résztvevője logikus kapcsolatokat hozzon létre.

A logikai csatlakozások a Hálózati topológiákban kerülnek meghatározásra. Ezek azt mutatják, hogy a készülékek hogy vannak elrendezve és hogyan vannak egy hálózatba csatlakoztatva.

A point-to-point topológiában kizárólag két készülék között létezik egyszerű, közvetlen kapcsolat. Mindkét készülék kölcsönös kommunikációhoz használhatja ezeket a kapcsolatokat.

A point-to-multipoint topológiában több készüléket egy központi rendszer táplál. A rendszerben minden készüléknek van egy közös elágazási pontja a kommunikációban.

A vezeték topológiában több készüléket csatlakoztatnak egymáshoz. Egy kábel kerül elhelyezésre készüléktől készülékig. A vezeték végeit egy-egy készülék zárja le.

A busztopológiában minden készülék egy közös kábelen keresztül csatlakozik. Minden készülék hozzáfér a kábelen keresztül továbbított jelekhez.
A kábel zavarainak megakadályozása érdekében a kábelvégeket záró ellenállással látják el.

A gyűrűtopológiában zárt kábelszakaszról van szó. Minden készülék kábelgyűrűvel csatlakozik egymáshoz. Így minden készülékhez érkezik egy kábel, és egy kábel távozik.
A csillagtopológiában van egy központi hálózati komponens. Ez általában egy hub vagy switch, amely átveszi az elosztási funkciót. Minden készülék egy kábelen keresztül csatlakozik hozzá.
A fa topológia esetén egy kibővített csillagtopológiáról van szó. Ez lehetővé teszi a megvalósítást nagyobb hálózatok esetén.
A háló topológia esetén decentralizált hálózatról van szó. Nincsenek kötelező érvényű struktúrák, és minden hálózati csomópont, azaz minden eszköz össze van kötve egymással.
A szövettipológia esetén a csillagtipológia jövőorientált továbbfejlesztéséről van szó. Nincs központi csomópont, hanem a készülékek redundánsan csatlakoznak egy strukturált hálós topológiához.