Hungary
 
en
hu
 
Keresési kifejezés
0
Keresési kifejezés
0
Keresési kifejezés
0
Hungary
 
en
hu
 

Ipari kommunikáció

Megbízható komplett megoldások gyárakhoz, gépekhez és berendezésekhez

Mi az ipari kommunikáció?


Az ipari kommunikáció kifejezés az ipari automatizációs technika készülékei közötti kommunikációt jelöli. Eközben adatokat és információkat továbbítanak és cserélnek a gépek és berendezések vezérléséhez, elsősorban a folyamat- és gyártásautomatizálásban. Az ipari kommunikáció tehát a sikeres automatizálás alapja.

A hálózatba kapcsolás szabványosított ipari hálózatok segítségével történik, amelyek kábelkötött vagy kábel nélküli felépítésűek lehetnek. A növekvő digitalizáció azt mutatja, hogy a nagy teljesítményű kommunikációs rendszerek egyre inkább az olyan alkalmazási területek központi idegrendszerévé válnak, mint a(z) Ipar 4.0 vagy a dolgok ipari internete (IIoT).

Kabely

A LAPP a kompetenciát jelenti


Az ipari kommunikáció a LAPP-nál mindent egy kézből jelent Önnek, és ez több mint 40 országban. Függetlenül attól, hogy ipari minőségű, robusztus és kiváló minőségű kábelekre, vezetékekre, konfekciókra, dugaszolható csatlakozókra és aktív komponensekre van szüksége a gyár, a gép vagy a berendezés hálózatba szereléséhez, vagy szakértelmünkre a Smart Factory felé vezető úton. A digitális átalakulás során már a kezdetektől kísérjük és tanácsot adunk Önnek. A terepi szinttől a vállalati szintig Önnel együtt megvalósítjuk a teljes hálózatépítést a legnagyobb adatmennyiségek megbízható átviteléhez.

A LAPP a legmagasabb minőségi követelményeket jelenti


Ügyelünk arra, hogy termékeink a legmagasabb minőségűek legyenek. Ugyanis még egy csak rövid ideig meghibásodott komponens is óriási költségeket okozhat a termelés leállása miatt. Csatlakozási megoldásaink kiválóan alkalmasak igényes alkalmazási feltételekhez, és a legmagasabb szintű meghibásodási biztonságot kínálják vegyi, mechanikai és termikus terhelés esetén.

A LAPP az innovációt jelenti


Termékinovációinkkal tartósan sikeresen valósíthatja meg projekteit, és versenyelőnyt szerezhet. Mint például az adatkábel-felügyeleti készülékünkkel, a ETHERLINE® GUARD. Ez lehetővé teszi a karbantartások optimális tervezését, ami növeli a berendezések elérhetőségét. Az eredmény: csökkentett karbantartási költségek és egy további lépés az Ipar 4.0 felé.

Egyedülálló szakértelmünknek és alapos alkalmazási ismereteinknek köszönhetően személyre szabott megoldásokat kínálhatunk az Ön igényeihez. Az ipari Ethernet-kábelekkel kezdve, Fast-Connect csatlakozással, a terepi buszrendszereken keresztül, az összes általánosan használt protokollszabvány szerint, egészen az ügyfél igényei szerint konfekcionált üvegszálas kábelekig, nálunk minden alkalmazáshoz megtalálja a megfelelő megoldást.


Adatkommunikáció made by LAPP – az Ön csatlakozása a jövő felé.

Szórólap

Ipari kommunikációs
Töltse le most

Katalógus

Ipari kommunikációs
Töltse le most

E-learning

Ipari kommunikáció
Nézzen be

Mi az automatizálás?


A DIN 19233 az automatizációt a következőképpen határozza meg: „Egy berendezés felszerelése, hogy teljes mértékben vagy részben emberi közreműködés nélkül rendeltetésszerűen működjön.”

De mit jelent ez részletesen? Erre vonatkozóan nézzünk meg egy gyártást. Az automatizált gyártásban mindazokat a műveleteket, amelyeket eddig emberek végeztek, a gépek önállóan végzik el. Ez magában foglalja a szerszámok és munkadarabok feldolgozását, vezérlését, kezelését, valamint a minőség gépi, illetve elektronikus felügyeletét.

Az automatizálás alapvetően 3 különböző formára osztható: az egyes munkafolyamatok automatizálása (eljárásautomatizálás), egy adott termelési folyamat automatizálása (folyamatautomatizálás) vagy egy egész gyártás automatizálása (rendszerautomatizálás).

Az autonóm termelési folyamatok megvalósításához műszaki berendezésekre van szükség. A műszaki berendezések a szenzor-/aktor-, szabályzási, vezérlő-, információs, kommunikációs, vezetési és/vagy robottechnika területéről származnak.

Az automatizálás előnyei


Az automatizálás számos előnnyel jár. Ezek közé tartoznak:

  • Az ember mentesítése szellemileg igénytelen, monoton, megterhelő, veszélyes vagy egészségre káros munka alól
  • A termelékenység növelése
  • A termékek minőségének növelése
  • Rövidebb gyártási idő
  • A környezeti terhelések csökkentése a berendezések erőforrás-hatékonyabb üzemeltetésének köszönhetően
  • Rugalmasabb gyártás
  • A pontosság javítása és a hibák elkerülése

Automatizációs piramis


Az automatizációs piramis az automatizált termelés általános kommunikációs struktúráját jelenti, és az ipari gyártás különböző IT-szintjeit osztályozza.

Minden szint saját feladatot vállal az automatizált gyártásban, és különböző rendszerekből áll, mint pl. a terepi szinten lévő szenzorok. A szintek száma az automatizációs folyamattól függően változik. Az egyes szintek eltűnhetnek vagy összevonhatók.

Az egyes szintek egyedi rendszerei és a szintek információt cserélnek egymással. Az egy szinten belüli információcserét horizontális kommunikációnak, az egyes szintek közötti információcserét pedig függőleges kommunikációnak nevezzük.

Automatizációs piramis
SzámSzintFelhasznált rendszerekJellemző feladatok
1Terepi szintSzenzorok és aktorokGyártási adatok gyűjtése / parancsok végrehajtása
2Vezérlési szint    Vezérlőszámítógép/ SPS    A termelési folyamat szabályozása
3Vállalati szintERP-rendszerekGyártási mélytervezés és rendelésfeldolgozás


A terepi szinten lévő szenzorok vagy aktorok kizárólag a felsőbb vezérlési szinten kommunikálnak. A vezérlési szintű programozható logikai vezérlők (SPS) viszont a vállalati szintű vállalati erőforrás-tervezési rendszerrel (ERP) cserélik ki adataikat.
 

Az automatizációs piramison belül érvényes: minél magasabb egy szint, annál magasabb a késleltetés, azaz a késleltetés az adatátvitelben az adó és a vevő között. Ugyanakkor a felfelé továbbítandó adatok mennyisége egyre növekszik.

SzintTervezési horizontAdatmennyiségKésleltetés
Vállalati szintHónaptól évig    Mbájtok – Gbájtok2-20 s
Vezérlési szint    Másodpercektől óráig    Bájtok – Kbájtok0,2 s
Terepi szintMilliszekundumokBájtok0,002 s

Az Ipar 4.0 és a dolgok ipari internete hatással van a klasszikus automatizációs piramisra, és nagyobb összekapcsolhatóságot és rugalmasságot igényel. Ehhez a piramist ki kell igazítani és erősen el kellene laposítani.

Automatizációs rendszer kiépítése


Mielőtt egy automatizációs rendszer kiépítésével foglalkozunk, először vessünk egy pillantást az input-output modellre, amely minden automatizációs feladat alapját képezi.

Egy fizikai értéket szenzorral rögzítünk, és bemeneti jelként (input) továbbítunk a vezérlő számítógéphez (funkcióhoz). Ez feldolgozza a jelet, és egy kimenő jelet (kimenet) továbbít egy aktornak, amely meghajtóelemként szolgál. Az egyes komponenseket egy kommunikációs rendszer csatlakoztatja.

Az automatizációs rendszer tehát szenzorokból (1), aktorokból (2), egy vezérlőszámítógépből (4) és egy kommunikációs rendszerből (3) áll.

Egy automatizációs rendszer komponenseinek áttekintése


A szenzor egy mérőérzékelő, amely analóg fizikai értékeket (mechanikai, kémiai, hői, mágneses vagy optikai értékeket) rögzíti és azokat analóg vagy digitális elektromos jelekké alakítja.
Az „egyszerű” szenzorok kizárólag analóg jeleket generálnak, amelyeket egy térbeli elválasztott átalakítónak (pl. I/O-rendszernek) digitális jelekké kell alakítania, mielőtt kommunikálna a vezérlőszámítógéppel.

A smart szenzorok, más néven „intelligens szenzorok” átveszik a teljes jelelőkészítést és -feldolgozást, és digitális jeleket adnak ki. Így közvetlenül kommunikálhat a vezérlőszámítógéppel.

A szenzorok a jel típusa (analóg szenzor, digitális szenzor), a mérési elv (optikai szenzor, kapacitív szenzor, stb.), a felhasználási cél (automatizációs technika szenzorai, repüléstechnika szenzorai, stb.) és a mért méret (erőérzékelő, hőmérséklet-érzékelő, stb.) szerint különböztethetők meg.

Az aktor működési elve fordított a szenzorokkal szemben: egy aktor a vezérlőszámítógép elektromos jeleit fizikai mennyiségekké alakítja át.

Az elektromos impulzusokat egy aktor alakítja át nyomásra, hangra, hőmérsékletre, mozgásra vagy más fizikai méretekre.

Az átalakítási eljárásnak megfelelően az aktorokat elektromechanikus aktorokra, elektromágneses aktorokra, pneumatikus aktorokra, hidraulikus aktorokra és egyéb csoportokra osztják.

A vezérlőszámítógép, illetve a programozható vezérlés (SPS) egy automatizációs rendszerben irányít egy folyamatot, illetve részfolyamatokat. A vezérléshez szükséges szenzorok és aktorok vagy a folyamathoz közel közvetlenül csatlakoztathatók az SPS-hez, vagy egy buszrendszer segítségével. Több részfolyamattal rendelkező nagyobb létesítményekben minden részfolyamathoz külön SPS-t használnak, amelyek egymással hálózatba vannak kapcsolva.

Az erőforrások összehangolása érdekében, azaz pl. hogy melyik gép jelenleg melyik megrendelést dolgozza fel, és lesz várhatóan ismét elérhető, az SPS-ek egyeztetik egymással vállalati szinten és üzemvezetési szinten.

Az SPS ciklikusan működik, azaz egy ciklus kezdetén beolvassa az összes bemenet értékeit – ezután futtatja az elmentett programokat, és a végén beállítja a kimeneteket. Ezután újra elkezdődik a ciklus – a programnak nincs vége.

A működő automatizációs rendszerhez olyan kommunikációs hálózatra van szükség, amely az érzékelőket, aktorokat és az SPS-t összeköti egymással.

Az ipari kommunikációs hálózat több komponensből áll. A komponensek kiválasztása a felhasználási céltól és egyéb tényezőktől függ:

Átviteli technológiaként terepi buszt vagy Ethernet-et szeretnék? Melyik hálózati topológia a megfelelő az én alkalmazásomhoz? Emellett a személyi sérülések elkerülése érdekében szenzorok segítségével figyelembe kell venni az olyan szempontokat, mint a munkavállalók védelmi funkciói. A gép különböző üzemmódjai, mint például a normál üzem, a tisztítás és a javítás, szintén befolyásolják a komponensek kiválasztását.

A LAPP-nál komplett kábelezési és csatlakozórendszereket kap a szenzor-/aktor- és vezérlési szinttől egészen az árugazdálkodási rendszerig történő átfogó hálózatba kapcsoláshoz.

  • LAN-kábelek és ipari Ethernet-kábelek az Ethernet-technológiához – ETHERLINE®-márkánk termékei
  • Optikai adatátvitelhez használt optikai kábelek – HITRONIC®-márkánk termékei
  • Adatkábelek és terepi buszkomponensek adatátvitelhez – UNITRONIC®-márkánk termékei
  • Ipari dugaszolható csatlakozók – EPIC®-márkánk termékei
  • Menedzselhető és nem menedzselhető switchek – ETHERLINE®-márkánk termékei

Vezérlés és szabályozás az automatizálási technikában


Az automatizálási technikában a vezérlés és a szabályozás fogalmai központi jelentőségűek.
Ha vezérlésről, illetve vezérlési technikáról beszélünk, a cél a műszaki rendszerek kimeneti méreteinek befolyásolása adott bemeneti méreteknek megfelelően. Eközben nem történik visszacsatolás, azaz a hatóút nem zárt.

A vezérlésre példa az épület fűtésének vezérlése. A külsőhőmérséklet-érzékelő a külső hőmérséklettől függően bekapcsolja a fűtést egy szobában. A külső hatások, mint pl. a szobában lévő nyitott ablak, nem vehetők figyelembe.

Amikor szabályzásról, illetve szabályzási technikáról beszélünk, a cél az, hogy a külső zavarok (zavarmennyiségek) hatása ellenére a műszaki rendszerekben a fizikai méretek (szabálymennyiségek) állandóak maradjanak, vagy hogy a lehető legpontosabban nyomon lehessen követni az előírt méretek (vezetési méretek) időbeli lefolyását. A szabályzási kör önmagában zárt, azaz visszacsatolás történik.

Az automatizálási technika szabályozásának egyik példája egy jármű légkondicionáló automatizálása. Ez a jármű belső hőmérsékletét a külső hatások (pl. napsugárzás) ellenére állandóan a kívánt célhőmérsékleten tartja.

Protokollszabványoknak

Tájékozódjon most

Alkalmazások

Tudjon meg többet

Ipari szegmensek

Tudjon meg többet