Hungary
 
en
hu
 
Hungary
 
en
hu
 

Több lehetőség a protokollszabványoknak köszönhetően

Minden hálózatba kapcsolt


In an era of fully automated manufacturing and smart factories, Industrial Communication relies on robust protocol standards to ensure smooth, efficient, and secure networking of machines, sensors, and control systems. LAPP offers a comprehensive range of products for common protocol standards, including PROFINET, EtherCAT, PROFIBUS, CAN Bus, EtherNet/IP and more. Only with the right cabling, companies can achieve high interoperability, maintain data integrity, and streamline operations across devices from different manufacturers.

Rely on LAPP as your reliable partner for Industrial Communication and discover our portfolio!

Explore how LAPP’s cabling solutions can improve your industrial communication, creating reliable, future-proof networks that enhance productivity and support Industry 4.0 transformation.

Download product overview now

Ethernet

Find out more about the advantages and possible applications of Ethernet in Industrial Communication.
Learn more

Terepi busz

Discover how fieldbus protocols are used in industry and what solutions we offer to optimise your communication.
Learn more

Kérdése van?

Szakértőink szívesen adnak Önnek tanácsot, és Önnel együtt megvalósítják egyedi projektjét.
Lépjen kapcsolatba most

PROFINET

Everything networked


Az ipari kommunikáció a gépek és számítógépek hálózatba kapcsolását írja le, és az intelligens, hálózatba kapcsolt termelés alapja. Az ilyen hálózatba kapcsolt ipari rendszereket Smart Factory-nak is nevezzük.

Eközben a szenzoroktól, aktoroktól és vezérlőelemektől egészen az árugazdálkodási rendszerekig közös kommunikációt alakítanak ki, amely egyszerűsítheti, ábrázolhatja és javíthatja a folyamatokat. Az ilyen kommunikáció az OSI-referencia-modellhez hasonlóan nemcsak egy hálózati szinten belül, hanem szinteken átívelően zajlik le.

Az egy vagy több hálózati szint különböző hálózati résztvevői közötti kommunikációt egységesíteni kell, hogy a különböző gyártók készülékei is „megértsék egymást”. Szükség van tehát egy szabványosított, akadálymentes nyelvre – a megoldás: protokollszabványok.

Az OSI-referencia-modell egyes rétegeiben nagyon sok különböző hálózati protokollt használnak, amelyekkel itt nem foglalkozunk részletesebben.

A leghíresebb protokollok (amelyek az interneten keresztül történő adatcsere alapját is képezik) közé tartoznak a következők:  

TCP: Protokoll a hálózati komponensek közötti adatcseréhez

  • FTP: Fájlcsereprotokoll az interneten
  • HTTPS: Protokoll titkosított átvitelhez az interneten
  • IP, IPv4 és IPv6: Protokollok a címellenőrzéshez az interneten
  • SMTP: Protokoll az e-mail-küldéshez

Minden biztonságos


A hálózatba kapcsolt rendszer különböző készülékei közötti kommunikáció az interneten vagy más, belső LAN-hálózatokon (Local Area Network) keresztül történik. Az ilyen hálózatok lehetőségeket és kihívásokat egyaránt rejtenek magukban. A protokollszabványok eközben figyelembe veszik a következő értékeket:

  1. Épség (az adatokat az átvitel során nem manipulálják)
  2. Titoktartás (az adatokat az átvitel során bizalmasan kezelik)
  3. Igazolhatóság (a küldő és a fogadó személyazonossága igazolható)
  4. Törésmentes adathordozó-feldolgozás (adatátvitelhez csak egy adathordozót használnak)

Minden szabványosított


Az IEC, az International Electrotechnical Commission egy ipari automatizációs kommunikációs szabványt írt le, definiált és szabványosított egy szabványban: IEC 60870, illetve Németország számára: DIN EN 60870.
A szabvány számos előírást tartalmaz, amelyek egy szabványsorozatba vannak felosztva. A szabványsorozat a következő témaköröket foglalja magába:

  • kapcsolóberendezési technika,
  • távvezérléstechnika,
  • hálózati vezérlési technika.

A protokollszabványok a távvezérléstechnika témakörébe tartoznak. Így az IEC 60870–5 szabványsorozat érvényes. A szabvány részei eközben különböző részszempontokat vizsgálnak:

  • IEC 60870-5-1: Átviteli keretformátumok
  • IEC 60870-5-2: Átviteli eljárások
  • IEC 60870-5-3: Az alkalmazási adatok szerkezete
  • IEC 60870-5-4: Az információelemek meghatározása és kódolása
  • IEC 60870-5-5: Alapvető alkalmazási funkciók

A protokollszabványok meghatározása szempontjából a következők is relevánsak:

  • IEC 60870-5-101: Alkalmazással kapcsolatos szabvány távvezérlési feladatokhoz (soros kommunikáció)
  • IEC 60870–5–102: A számértékek átvitelének alapvető funkciói
  • IEC 60870–5–103: Védőjel-átviteli és zavarcsökkentő szabvány (kapcsolószekrényen belül)
  • IEC 60870–5–104: Alkalmazással kapcsolatos szabvány távvezérlési feladatokhoz IP-hálózatokban

A szabvány előírásai egyetemes szabványt állapítanak meg, de ennek ellenére mozgásteret biztosítanak az alkalmazásspecifikus alkalmazások számára.

Minden rendezett - topológiák


Következésképpen a kommunikációs rendszerben a különböző adók és vevők pontosan meghatározott szabályok szerint dolgoznak, hogy lehetővé tegyék az adatcserét.


A különböző eszközök egymáshoz történő csatlakoztatásához switchekre vagy routerekre van szükség, amelyek elosztó funkciót töltenek be a hálózatban. Ezek gondoskodnak arról, hogy a hálózat minden résztvevője logikus kapcsolatokat hozzon létre.


A logikai csatlakozások a Hálózati topológiákban kerülnek meghatározásra. Ezek azt mutatják, hogy a készülékek hogyan kerülnek elrendezésre és csatlakoztatásra egy hálózatban.

A pontról pontra topológiában kizárólag két készülék között létezik egyszerű, közvetlen kapcsolat. Mindkét készülék ezeket a kapcsolatokat kölcsönös kommunikációhoz használhatja.
A pontról többszörös pontig topológiában több készüléket egy központi rendszer táplál. A rendszerben minden készüléknek van egy közös elágazó pontja a kommunikációban.
A vezeték-topológiában több készüléket csatlakoztatnak egymáshoz. Egy kábel kerül elhelyezésre készülékről készülékre. A vezeték végeit egy-egy készülékkel zárják le.
A busztopológiában minden készülék egy közös kábelen keresztül csatlakozik. Minden készülék hozzáfér a kábelen keresztül továbbított jelekhez. A kábel zavarainak megakadályozása érdekében a kábelvégeket záró ellenállással látják el.
A gyűrűtopológiában zárt kábelszakaszról van szó. Minden készülék kábelgyűrűvel csatlakozik egymáshoz. Így minden készülékhez érkezik egy kábel, és egy kábel távozik.
A csillagtopológiában van egy központi hálózati komponens. Ez általában egy hub vagy switch, amely átveszi az elosztási funkciót. Minden készülék egy kábelen keresztül csatlakozik hozzá.
A fatopológia esetén egy kiterjesztett csillagtopológiáról van szó. Lehetővé teszi a megvalósítást nagyobb hálózatok esetén.
A hálótopológia esetén decentralizált hálózatról van szó. Nincsenek kötelező érvényű struktúrák, és minden hálózati csomópont, azaz minden eszköz össze van kötve egymással.
A szövettipológia esetén a csillagtipológia jövőorientált továbbfejlesztéséről van szó. Nincs központi csomópont, hanem a készülékek redundánsan csatlakoznak egy strukturált hálós topológiához.