A víz és az elektromos áram közismerten nem jó kombináció. Ezért nedves környezetben vízzáró és vízálló csatlakozórendszereket kell használni. De mikor tekinthető vízzárónak egy csatlakozás, és mikor vízálló? A vízálló ugyanaz, mint a vízzáró? Honnan ismerhető fel, hogy egy termék vízzáró-e, és milyen mértékben tehető ki víznek károsodás nélkül? Tisztázzuk, hogy mit kell tudnia egy ilyen termék kiválasztásakor.
Miről van szó: vízálló, vízzáró vagy vízmentes?
Vízálló, vízzáró és vízmentes három fogalom, amelyek nyilvánvalóan pontosan ugyanazt jelentik, és gyakran szinonimaként használják őket. Vannak azonban különbségek, amelyek a kontextustól függően különösen fontosak. Elmagyarázzuk, hogy mit jelentenek a fogalmak, és hol a döntő különbség!
vízálló
vízálló
Vízálló
Mik a csatlakozások és a csatlakozórendszerek?
Egy ipari alkalmazáson belül számos lehetőség van az áram, jelek és adatok egyik helyről a másikra történő továbbítására. Ez úgynevezett csatlakozásokon vagy egész csatlakozórendszereken keresztül válik lehetségessé, amelyek például egy szervomotort csatlakoztatnak egy berendezéshez, és így biztosítják az energiaellátást. Egy csatlakozásban különböző elektromos komponensek vehetnek részt, amelyektől függ, hogy az egész csatlakozás vízálló, vízzáró és/vagy vízmentes-e. A komponensek, amelyek pl. egy csatlakozórendszerhez tartoznak, a következők:
- Kábel
- Dugaszolható csatlakozások
- Kábeltömszelencék
- Switchek
A vízálló kábelek vagy a vízálló dugaszoló csatlakozók nem elegendőek.
Minden a kapcsolódási pontokon múlik!
Nemcsak az egyes komponenseknek kell ellenállniuk a nedvesség és a víz hatásának. Különösen azok a csatlakozópontok, ahol az energiaellátás vagy adatkommunikáció az egyik komponensről a másikra vált, jelentik a rendszer kritikus gyenge pontjait, amelyeket vízzáróságuk és vízállóságuk tekintetében meg kell vizsgálni.
A kábelcsatlakozás az a csatlakozási pont, ahol két kábelt vagy vezetéket egy kábelcsatlakozóval csatlakoztatnak egymáshoz. A kábelcsatlakozónak ezért nyirkos és nedves környezetben vízzárónak kell lennie. Egy dugaszolható csatlakozás esetén ezzel szemben két dugaszolható csatlakozó (csatlakozó és aljzat) találkozik – jellemzően akkor, amikor egy kábelt dugaszolható csatlakozóval csatlakoztatnak egy házhoz. A dugaszolható csatlakozón belüli érintkezők semmilyen körülmények között nem lehetnek nedvesek, mert ellenkező esetben veszélyes rövidzárlat alakulhat ki. Tehát egy dugaszolható csatlakozónak is vízzárónak kell lennie.
Hol használnak vízálló és vízzáró csatlakozórendszereket?
Általános szabály: ahol a csövek nedvessé válhatnak, ott vízálló és vízzáró csatlakozási megoldásokra van szükség.
Nedves környezetben vízálló és vízhatlan csatlakozó rendszereket kell használni, hogy semmilyen körülmények között ne érintkezhessenek a vezetékek vízzel, és egyúttal biztosítva legyen a csatlakozás tartóssága. De mit jelent a „nedves” ebben az összefüggésben?
Nedves környezetben nem csak egy kábel található, amelyet pl. víz alá fektetnek. Sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a kábelek tulajdonképpen szárazon helyezkednek el, de időnként mégis nedvesek lesznek. Ez akkor fordulhat elő, ha a gépből folyadék szivárog, vagy a berendezéseket rendszeresen tisztítani kell.
Tipikus környezetek
A vízálló és vízzáró csatlakozórendszereket a következőknél hasznlják:
Különbség van vízzáró és vízzáró között!
Az elektrotechnikában különbség van vízzáró és vízzáró között.
A kábelek esetében például különbséget teszünk a keresztirányú vízzáróság és a hosszirányú vízzáróság között.
Készülékek vagy készülékkomponensek, például dugaszolható csatlakozók vagy kábeltömszelencék összefüggésében azonban a vízzáróságot teljesn másképp mérjük.
Keresztirányban vízálló kábelek
Ha a víz nem képes áthatolni egy kábel műanyagán, és nem jut el az érhez, akkor keresztirányban vízzáró kábelről beszélünk.
Hosszirányban vízálló kábel
Ha a víz a dugaszolható csatlakozónál behatol a kábelvégbe, de nem tud kiterjedni az erek mentén, mivel pl. egy zselészerű töltet megakadályozza a terjedést, hosszirányban vízálló kábelről beszélünk.
IP védelmi osztályok és IP védelmi besorolások
Mi mit jelent?
Az IP védettségi osztályt és az IP védettségi módot gyakran felcserélik egymással, vagy hanyagul különválasztják egymástól, mert állítólag ugyanazt jelentik. De vannak különbségek, amelyekkel tisztában kell lennünk.
IP védettségi mód
Az IP védettségi osztály ezzel szemben azt írja le, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az érintésre veszélyes feszültségek ellen.
IP védettségi mód
Az IP védettségi mód leírja, hogy egy készülék, illetve készülékkomponens egy házon keresztül védett-e idegen anyagok és víz behatolása ellen.
Az IP védettségi mód azt jelzi, hogy egy termék mennyire vízzáró és hogy vízzel érintkezve még kifogástalanul működik-e. Ez a tömszelencékre és csatlakozókra vonatkozik, de kábelekre nem.
A védettségi módot úgynevezett IP-kódok határozzák meg. Az „IP” az „Ingress Protection”, azaz a behatolás elleni védelem jelentése. Az IP-kódok a Németországban érvényes DIN EN 60529 szabványra és a nemzetközi szinten érvényes ISO szabványra utalnak. Az IP-kódokat azzal a szabvánnyal együtt kell megadni, amelyre hivatkoznak.
Az IP-kód az „IP” rövidítésből áll, két kiegészítő jelöléssel kombinálva, amelyek számokból vagy betűkből állnak. A DIN EN 60529 (VDE 0470-1):2014-09 és az ISO 20653 szerint a védettségi mód az alábbi táblázatok első és második karakteréből áll.
Védettségi fok idegen testekkel szemben
Az első szám itt az idegen anyagok, mint a por vagy szennyeződés bejutása és behatolása elleni védelmet jelöli:
| Első azonosító szám | Rövid leírás | Meghatározás |
|---|---|---|
| 0 | Nem védett | |
| 1 | 50 mm és annál nagyobb átmérőjű szilárd idegen testek ellen védett | Az objektumszonda, 50 mm átmérőjű golyó nem léphet be teljesen. |
| 2 | 12,5 mm átmérőjű és nagyobb szilárd idegen testekkel szemben védett | Az objektumszonda, 12,5 mm átmérőjű golyó nem léphet be teljesen. |
| 3 | 2,5 mm átmérőjű és nagyobb szilárd idegen testekkel szemben védett | Az objektumszonda, 2,5 mm átmérőjű golyó nem léphet be teljesen. |
| 4 | 1,0 mm átmérőjű és nagyobb szilárd idegen testekkel szemben védett | Az objektumszonda, 1,0 mm átmérőjű golyó nem léphet be teljesen. |
| 5 | Porvédelem | A por behatolását nem akadályozzák meg teljes mértékben, de a por nem léphet be olyan mennyiségben, hogy az befolyásolja a készülék kielégítő működését vagy a biztonságot. |
| 6 | Pormentes | Nincs bejutó por. |
Víz elleni védelem mértéke
Míg a második szám a vízzel szembeni védettségi fokot jelzi:
| Második azonosító szám | Rövid leírás | Meghatározás |
|---|---|---|
| 0 | Nem védett | |
| 1 | Védett a csepegővíz ellen | A függőlegesen eső cseppeknek nincs káros hatása. |
| 2 | Védett a csepegővíz ellen, ha a ház lejtése max. 15°. | A függőlegesen eső cseppeknek nincs káros hatása, ha a ház lejtése a függőleges mindkét oldalán 15°-os. |
| 3 | Védett permetezővíz ellen | A függőleges mindkét oldalán 60°-os szögben permetezett víznek nincs káros hatása. |
| 4 | Védett a fröccsenő vízzel szemben | A ház ellen egy irányból fröccsenő víznek nincs káros hatása. |
| 5 | Védett vízsugár ellen | A ház ellen bármely irányból sugárként permetezett víznek nincs káros hatása. |
| 6 | Védett erős vízsugár ellen | A víz, amely bármely irányból erős sugárként fröccsen a házra, nem gyakorolhat káros hatást. |
| 7 | Védett a vízbe történő átmeneti merítés hatásaival szemben | A víz nem léphet be olyan mennyiségben, amely káros hatásokat okoz, ha a ház szabványosított nyomás- és időfeltételek mellett ideiglenesen vízbe merül. |
| 8 | Védett a vízbe történő folyamatos merítés hatásaival szemben | A víz nem juthat be olyan mennyiségben, hogy káros hatásokat okozzon, ha a ház tartósan vízbe van merítve – a gyártó és a felhasználó között egyeztetett feltételek mellett. A feltételeknek azonban nehezebbnek kell lenniük, mint a 7. jelzőszám esetén. |
| 9 | Védett a magas nyomás és a vízsugár hőmérséklete ellen | A víznek, amely nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett minden irányból a ház felé irányul, nem lehet káros hatása. |
A vízzel szembeni legalacsonyabb IP védettségi osztály az IPX0, ahol nincs védelem, ezt követi az IP X1, ahol vízcseppek elleni védelem van. A legmagasabb IP-védettségi mód az IP X9, amely azt jelzi, hogy egy ház még a „nagynyomású és a magas sugárban érkező vízhőmérsékletekkel” szemben is vízzáró. Mind az IP X8, mind az IPX9 azt jelzi, hogy egy termék nyomóvízálló, és magas víznyomás esetén (IP X8 10 bar-ig és IPX9 100 bar-ig) is vízzáró marad.
Az IP-védelmi osztály, amelynek a termékének meg kell felelnie, az alábbi kérdések segítségével állapítható meg:
- Hol használják a terméket?
- Milyen víztípusnak lesz kitéve a termék? Csepegő víz? Vízpermet? Fröccsenő vagy sugárvíz?
- A terméknek ellen kell állnia átmeneti vagy tartós vízbe merítésnek?
- Lesz magas hőmérséklet vagy magas nyomás, amelyek hatással lehetnek a termékre?
- Milyen komponensekkel kerül kapcsolatba a termék? Hogy néznek ki az illesztőfelületek?
Ugyanakkor az alábbi kérdéssel kell foglalkoznia a vízállósággal kapcsolatban:
Tiszta H2O-ról van szó, vagy a víz sók, gázok vagy szerves vegyületek arányát tartalmazza?
A vízálló anyagok nem feltétlenül korrózióállóak is. Csak a korrózióállóság biztosítja, hogy pl. egy alkatrész ne rozsdásodjon meg, és ezáltal ne csökkenjen a funkciója. E tekintetben döntő fontosságú a DIN EN ISO 9227 szerinti sóspermet-vizsgálat, amely meghatározza a termék korróziós viselkedését. Ennek során a próbadarabot szabványosított feltételek mellett permetezett sóoldatnak teszik ki. Egy meghatározott idő után az anyagot ellenőrizni és értékelni kell. Így például megállapítható, hogy egy alkatrész felülete ellenáll-e a tengervíznek, és sós vízben nem korrodál.
Mindig vegye figyelembe azokat a szabványos vizsgálatokat, amelyeket a termékre vonatkozóan megadunk, és amelyek alapján megállapíthatja, hogy egy termék milyen környezeti feltételeknek lehet kitéve.
Milyen vízálló és vízzáró komponensek érhetők el a LAPP-nál?
- -55°C és +125°C közötti széles hőmérséklettartományra alkalmas az ÖLFLEX® HEAT 125 MC. A Germanischer Lloyd engedélyével rendelkezik hajózásban történő használatra, és mind az édesvíznek, mind a sósvíznek ellenáll.
- Az ÖLFLEX® SOLAR XLWP egy elektronsugárhálós szolárkábel, amely (az EN 50618 szabvány szerint) megfelel a legmagasabb alkalmazási feltételek és szabványok követelményeinek. Optimalizált, egyedülálló LAPP-kábeltervezésének köszönhetően az ÖLFLEX® SOLAR XLWP magas AD8-fokú keresztirányú vízzárósággal rendelkezik, még hosszabb vízben töltött idő esetén is.
- Ahol nemcsak melegvíz- és gőzállóságra, hanem kémiai ellenállásra is szükség van, pl. ammóniavegyületekkel, biogázokkal, bioolajokkal és észteralapú hidraulikus olajokkal szemben, akkor az ÖLFLEX® ROBUST 210-ben megbízhat.
- A H07RN-F, kiterjesztett változat 100 m vízmélységig történő állandó víz alatti használatra alkalmas.
- A különböző kivitelben kapható HITRONIC® HUW1500 üvegszálas kábel rendkívül robusztus. Keresztirányban és hosszirányban vízzáró.
- Az ETHERLINE® ROBUST olyan Ethernet-rendszerekben történő csatlakozásokhoz készült, amelyekben a vízállóság mellett vegyi ellenállóságra is szükség van.
- Az EPIC® ULTRA sorozat egyes négyszögletű csatlakozó házai dugaszolt állapotban IP 65 védettséget biztosítanak, pl. EPIC® ULTRA H-B 6.
- Az olyan kör alakú csatlakozók, mint az EPIC® SIGNAL M23 A1 vagy az EPIC® POWER LS1 A1, az IP 68 védettségi osztályba tartoznak.
- Az EPIC® SOLAR 4Plus M vagy EPIC® SOLAR 4Plus F típusú szolárcsatlakozók általában IP68-as védettségűek, mivel kültéri használatra készülnek.
- Sok dugaszolható csatlakozó a NEMA 250 szerint is osztályozott, valamint UL50E szerint tanúsított, ezért alkalmas az észak-amerikai piacra. Például EPIC® H-A 3 MTG, EPIC® ULTRA H-A 3 TG vagy EPIC® H-B 6 TG.
- SKINTOP® HYGIENIC sima felületű, rozsdamentes acélból készült, higiéniailag kritikus területekhez az élelmiszeriparban (termékzóna).
- SKINTOP® ST-M műanyagból készült, IP 69 jóváhagyással. Ellenőrzött funkcionális biztonság a gépek és berendezések magasnyomású tisztítószerrel és forró vízzel történő igényes tisztítási folyamata esetén is.
- SKINTOP® INOX: Korrózióálló/tengervízálló, rozsdamentes acél, offshore-alkalmazásokhoz és higiéniai szempontból kritikus élelmiszeripari területen (permetező zóna).
- Speciális tömítésű tömszelence SKINDICHT® SHV-M sárgarézből, amely 10 bar nyomásig megfelel az IP 68 védelmi osztálynak.
A megfelelő termék kiválasztása során többek között a felhasználási hely, az alkalmazott anyag és az IP-védettségi mód is szerepet játszik. Egy termék esetében ezért mindig ügyeljen az alkalmazási területekre és a terméktulajdonságokra, amelyek az adatlapon vagy az e-áruházunk vonatkozó termékoldalán találhatók.