Könnyen szűrje a termékeket olyan tulajdonságok szerint, mint az anyag, a méretek vagy az elrendezés.
Az automatizálás szó hallatán mindenki egyetért: olyan folyamatokra van szükség, amelyek a lehető legpontosabbak, megbízhatóak és gyorsak, időzíthetőek és éjjel-nappal működnek. Kivétel nélkül. A folyamatautomatizálás már nem képzelhető el energialánc-rendszerek nélkül, mivel szinte minden termelésben vannak olyan alkalmazások, amelyekben a gépalkatrészeket folyamatosan energiával, adatokkal vagy olyan közegekkel kell ellátni, mint a levegő és a víz. Tudja meg ezen az oldalon, hogy pontosan mit értünk az energialánc alatt, mikor használjuk, milyen anyagok állnak rendelkezésre a energialáncokhoz, milyen elrendezési és szerelési lehetőségek léteznek, és nem utolsósorban, hogy mit kell figyelembe venni a megfelelő energialáncok kiválasztása során.
Találja meg online eszközeinkkel, amit keres!
Össze nem szerelt energialáncokhoz:
Konfekcionált energialáncokhoz:
Mi az energialánc és milyen feladatot lát el?
Az energialánc egy mechanikus rendszer, amely folyamatosan mozgó gépi alkalmazásokban a kábelek és médiatömlők védelmét, hordozását és vezetését biztosítja.
Az energialáncban a mozgásfolyamatok ellenőrzött módon zajlanak, így a kábelre vagy a médiatömlőre folyamatosan ható erők nem vezetnek idő előtti sérüléshez vagy meghibásodáshoz. A kábelek és médiatömlők végül milliószoros hajlítási mozgásoknak vannak kitéve az energialáncban, a haladási útvonal mentén.
Melyek tehát az energialánc fő jellemzői?
Lehetővé teszi a lineáris mozgás két pontja közötti elektromos, optikai, hidraulikus vagy pneumatikus összeköttetést egyszerű és hatékony módon. Bizonyos energialáncok akár 540°-os elfordulást is lehetővé tesznek , és így háromdimenziós mozgásokat is képesek végrehajtani, ahogyan azt a robotikai alkalmazások megkövetelik.
Ellenőrzött módon, a legkisebb megengedett hajlítási sugár betartásával vezet és tartja a benne lévő kábeleket és tömlőket.
Mechanikai védelmet nyújt a kábeleknek és tömlőknek, és – amennyiben védőfedéllel zárva van – még a vegyi környezeti hatásoktól is elválasztja őket.
Ezáltal nemcsak csökkenti a kábelek és tömlők karbantartási intervallumainak számát, hanem növeli azok élettartamát is.
Hogyan épül fel egy energialánc?
Az energialánc sok összekapcsolt láncszemből áll, amelyek mindkét rövid oldalon zártak. A láncszemek méretét a kábelek száma és méretei határozzák meg.
Egy láncszem a következő elemekből áll:
- Oldalsáv
- Az egyes oldalsáv láncszemek összekötő csapokkal vannak egymáshoz rögzítve.
- A keret tartók számos változatban kaphatóak. A nyitott változatok mellett léteznek olyanok is, amelyek műanyagból, alumíniumból, acélból vagy akár rozsdamentes acélból készült védőfedéllel rendelkeznek, hogy szükség esetén megvédjék a kábeleket a környezeti hatásoktól.
- A szeparátorok pedig biztosítják a kábelek és tömlők megfelelő elrendezését és elválasztását az energialáncban. Függőlegesen vannak rögzítve a keretmerevítőhöz.
- Összekötő elemek: annak érdekében, hogy az energialánc mindkét végén rögzíthető legyen a rendszerhez vagy a géphez, összekötő elemekkel lehet biztosítani rögzítési pozíciók széles választékához.
Milyen előnyöket kínál egy energialánc a kábelkocsirendszerekhez képest?
A hagyományos rendszerekkel, mint pl. tápcsatlakozó sínek, girlandos felfüggesztések és kábelkocsirendszerek, összehasonlítva a energialáncok az alábbi versenyelőnyöket kínálják:
- Különböző típusú médiacsatlakozások (csatlakozó-, jel- és adatkábelek, valamint hidraulikus és pneumatikus tömlők) szállítására való képességükkel tűnnek ki.
- Feltétel nélkül használhatók kritikus környezetekben, ahol a por, a páratartalom, a vegyi anyagok és a légkörben lévő agresszív anyagok mindennaposak lehetnek.
- Ellenállnak a nagy sebességnek és gyorsulásnak.
- A kábelek gyorsabban elhelyezhetők, cserélhetők vagy utólag is beszerelhetők.
- A vízszintes mozgatás mellett függőleges, átlós és körkörös mozgatás is lehetséges.
- A karbantartási munkák könnyen elvégezhetők, de általában kevésbé érzékenyek a karbantartásra.
- Sokkal rövidebb közeghosszúságra van szükségük hasonló távolság esetén, mivel a közeg nem lóg át az energialáncban, hanem lineárisan fut.
Az energialánc követi a kábelt
Ez mit jelent?
Az energialáncok feladata az azokba szerelt rugalmas kábelek és tömlők védelme és vezetése. Ezért a láncokat mindig a kábel/tömlő jellemzői szerint kell megtervezni, és nem fordítva! Minél pontosabban vannak a kábelek/csövek megtervezve, annál jobb.
Hogy vannak elrendezve a kábelek az energialáncban?
Az energialánc zavartalan működésének biztosítása és a médiumok esetleges károsodásának elkerülése érdekében az energialánc kiválasztása előtt nagyon alaposan ki kell értékelni a vezetendő kábeleket és tömlőket, amelyek lényegesek a lánc mérete és az alkotóelemek összetétele szempontjából.
Hogy csak néhány példát említsünk, ügyeljen arra, hogy:
- a kábelek/tömlők lazán egymás mellett fekszenek a láncos kamrákban. Lehetőség szerint ezeket elválasztók segítségével kell elkülöníteni egymástól.
- A kábelek/tömlők súlyuk és méretük tekintetében szimmetrikusan kerüljenek elhelyezésre. A nagyobb átmérőjűek és súlyúak kívülre; a kisebb és könnyebb kábelek pedig belülre. Az elrendezés azonban történhet méret szerint csökkenő sorrendben belülről kifelé is. Kerülni kell a kábelek egymás felett történő elrendezését polc használata nélkül.
- a szükségtelen súrlódás elkerülése érdekében egy szakaszon belül csak azonos külső köpenyű közegek fordulnak elő.
- a közegtől függően a kábel/tömlő és az elválasztó között pontosan meghatározott szabad teret kell biztosítani, hogy a kábelek/tömlők szabadon mozoghassanak, és a közegek egymás közötti és az energialánchoz viszonyított mozgása lehetséges legyen.
Milyen kábel alkalmas az energialánchoz?
A energialáncokhoz megfelelő kábelek és tömlők néha nagyon erősen és állandó mozgással vannak hajlítva. Következésképpen tartósan ki vannak téve az energialáncban a hajlítási mozgásból eredő terhelésnek. Ez a hajlítási mozgás, ellentétben a háromdimenziós torziós mozgásokkal, mindig lineáris és mindig csak egy irányban történik.
Egy kábel rugalmassága közvetlenül befolyásolja annak hajlítási sugarát, ami azt jelzi, hogy egy kábel milyen mértékben hajlítható anélkül, hogy működőképessége csökkenne.
Minél szűkebb a hajlítási sugár, annál nagyobb a kábelre ható terhelés és annál nehezebben érhető el az előírt hosszúságú üzemi élettartam.
A kábelek és tömlők rugalmasságára vonatkozó követelmények ezért a következőképpen határozhatók meg:
A kábelben lévő vezetőknek legalább finomsodratúnak kell lenniük, azaz az 5. vezetőosztályba kell tartozniuk.
Minél rövidebb a csavarodási távolság, azaz a magfonat, annál rugalmasabb a teljes sodrott vezető.
Természetesen meg kellett felelniük az energialánc követelményeinek és az uralkodó környezeti feltételeknek.
Az energialánc kábelek csak kivételes esetekben rendelkeznek 25-nél több maggal. Ezzel elkerülhető annak a kockázata, hogy a számos ér szó szerint összebogozódjon, majd megtörhessen.
Az energialáncnak végülis nemcsak a saját súlyát kell tartania, hanem a benne elhelyezett kábelek és médiatömlők súlyát is egy m hosszúságon keresztül.
Tudjon meg többet a nagy rugalmasságú kábelek és vezetékek kiemelkedő hajlítási tulajdonságairól a folyamatos mozgatású alkalmazásokhoz
Milyen egyéb tényezők fontosak az energialánc kiválasztásakor?
Az energialáncok konfigurálásakor számos tényezőnek nagy jelentősége van. Az energialánc kábelek meghatározása és az alkalmazási környezet figyelembevétele mellett az energialánc hosszát, sebességét, gyorsulását és működési idejét, valamint a kábelek súlyát is meg kell határozni.
A tervezés során fontos figyelembe venni a későbbi elrendezést, a szerelés típusát és az energialánc anyagát is.
Erről részletes információt talál tájékoztatónkban.
Milyen láncelrendezések lehetségesek?
A konzolos elrendezések elsősorban kisebb energialánc-méretekhez alkalmasak. Kevesebb kopásnak vannak kitéve, mint a rugalmas konfigurációk, mivel a láncok felső és alsó része között üzem közben nincs súrlódás. Az energialánc önhordó hossza azonban korlátozott.
A menetszakasz növekedésével az energialánc önsúlya, valamint a benne elhelyezett kábelek és tömlők súlya megterheli az alkalmazást, ami az energialáncnak a nem alátámasztott területre való belógását eredményezi. Az átmenet nem feltétlenül negatív, de csökkenti az energialánc lehetséges sebesség- és gyorsulási értékeit.
Ha az átmérő megengedett maximális értékét túllépik, ajánlott az energialáncot vagy támasztani, vagy csúszó alkalmazást választani. Ha olyan távolságokat kell áthidalni, amelyeken a menetszakasz meghaladja a 10 m-t, az energialánc kiválasztása többnyire automatikusan a vezetőcsatornával rendelkező csúszó elrendezésre esik. A speciális konstrukciós megoldások (pl. csúszósaruk) eközben minimalizálják az egymásra fekvő láncrészek közötti súrlódási hatásokat. A csúszó elrendezés akár 100 m és annál hosszabb menetszakaszt is lehetővé tesz.
Milyen szerelési lehetőségek léteznek?
A vízszintes szerelésű alkalmazás a leggyakrabban használt energialánc alkalmazás. Ebben az esetben az energialánc laposan felfekszik egy stabil alapra.
Oldalsó szereléssel történő alkalmazás alatt az értendő, hogy a lánc üzem közben az oldalán fekve működik. Erre a konfigurációra akkor van szükség, ha felfelé csak korlátozottan áll rendelkezésre hely, és az energialáncok normál szerelése túl sok helyet igényelne. Akkor is erre van szükség, ha a médiacsatlakozások többletterhelése meghaladná a lánc maximális önhordó teherbírását, de különböző okok miatt nem használható a csúszó konfiguráció.
A következő lehetőségek állnak rendelkezésre: alátámasztott alkalmazások, ahol az energialánc egy vezetőcsatornán belül a padlón mozog, például hosszú menethosszúságú alkalmazások esetén. Vagy felfüggesztett alkalmazások, ahol az energialánc alulról nincs alátámasztva, például gépi szerszámokban.
A függőleges szerelés azt jelenti, hogy a mozgásirány függőlegesen történik, és a lánc sugarának köríve nem érinti a padlót vagy a mennyezetet. Függőleges szerelés esetén a lánc akár felfüggeszthető, akár álló helyzetben is üzembe helyezhető.
A kábeleket/tömlőket mindkét végükön a megfelelő tartozékokkal kell rögzíteni, és nem érintkezhetnek az energialánccal.
Milyen anyagból készülnek az energialáncok?
A LAPP-nál az energialáncok gyártásához használt összes anyag környezetbarát (RoHS és WEEE). Az energialáncok a láncszemekhez használt anyagok és a keretmerevítőkhöz használt anyagok tekintetében különböztethetőek meg.
Ezért a láncokat a következőképpen osztjuk fel:
A Műanyag energialáncok: sokoldalú szabványos alkalmazásokra alkalmasak a környezetek túlnyomó többségében (beleértve a kültéri használatot is), és nedves és olajos környezetben vagy hosszú menettávolságok miatt megnövelt láncterhelés esetén is alkalmazhatók. A leggyorsabb sebesség- és gyorsulási értékek műanyag energialáncokkal érhetők el. Műanyag láncokkal önhordó és csúszó vagy körkörös mozgású alkalmazások egyaránt megvalósíthatók. Poliamid alapú vegyületből (Brylon 6) készülnek, és nyitott vagy teljesen zárt változatban kaphatók.
Egyébként: a LAPP hibrid energialáncokat is kínál. A hibrid rendszerekben a vázmerevítők és a védőfedelek alumíniumból készülnek. A műanyag és az alumínium kombinációja segít abban, hogy a lánc merevebb/stabilabb és ellenállóbb legyen a zord környezetekkel szemben. A hibrid energialáncok nyitott vagy teljesen zárt kivitelben kaphatók.
Acél energialáncok: ezek az alkalmazások széles köréhez megfelelnek, különösen olyan környezetben, ahol a műanyag nem eléggé ellenálló. Ez például a szélsőséges plusz- vagy mínusz hőmérsékletekkel rendelkező környezetre érvényes. Itt az acélláncok egyértelmű előnyt jelentenek a műanyag láncokkal szemben.
Az energialánc konfigurációs lehetőségei
Az energialánc-rendszerek többsége egy lánccal van felszerelve. Ezek azonban ugyanúgy több lánccal is kivitelezhetők. Ha a láncok száma nagyobb, mint 1, a láncok közvetlenül egymás mellett haladnak, gyűrű alakban egymásba futva, vagy egymásba is ágyazva. A lánc számára gyakran állandó, lineáris mozgásirányt terveznek – az ún. elmozdulást. Sok alkalmazásban azonban az energialáncon belüli elfordulásra is szükség van, amelyek esetenként akár 600°-ot is elérnek, és ezekben az esetekben csak többláncos konfigurációval valósíthatók meg. Kombinált mozgásokhoz, azaz elmozdulásokhoz és elfordulásokhoz is számtalan lánckonfigurációs lehetőség áll rendelkezésre.